Összesen
0 Ft

10kg+ 20kg+ 30kg+ avagy Óriáspontyok az akadókból 1. rész

2012. január 06.
Kovács Zoltán
Kovács Zoltán
SBS SziKo Team, az SBS tulajdonosa

Az élet mindig tartogat meglepetéseket, kihívásokkal teli pillanatokat, eddig ismeretlen területeket. Számomra eddig érintetlen területre léptem, hiszen teszthorgászként már nemcsak hazánkban, hanem Európa számos vízén adódik lehetőségem arra, hogy bemutassam, hogyan is kell sikeresen alkalmazni egy új csalit vagy olyan pontyhorgász módszert, amelyet eddig még nem volt alkalmam bemutatni. Éppen azon törtem a fejem, hogy hol is kezdhetném az európai tesztelést, amikor megcsörrent a telefonom. Pámer László hívott, hogy lenne-e kedvem vele eltölteni két hetet az egyik leghíresebb tavon, a Rainbow Lake-en? Bár sokan azt gondolnák, azonnal igent kell mondani egy ilyen lehetőségre, én mégis kétségek között gyötrődtem, de végül elfogadtam a meghívást. A túrát utólag értékelve örömmel állíthatom, hogy életre szóló élményben volt részem, amelyet most veletek is megosztok. Dőljetek hátra és éljük át közösen a feledhetetlen kalandokat… :-)

Mielőtt belevágnánk a közepébe, szeretném kifejteni, miért is hezitáltam, hogy rögtön igent mondjak a lehetőségre, hogy a Szivárvány-tavon horgásszak. Először is minimális volt az az információ, amit tudtam a tóról. Másodsorban rengeteg problémát vetett fel, hogy hogyan tudunk filmet készíteni a horgászatról, hiszen két hétig ott tartani egy profi filmest nem éppen kis költség, ráadásul korántsem volt biztos, hogy bármilyen eredményt fel fogunk tudni mutatni. Bizonytalanságom harmadik és talán legfontosabb oka, hogy egy ilyen vízen nem könnyű halat fogni, ugyanakkor mindenki által elvárt a kiemelkedő eredmény, tehát ha nem jön össze az említésre méltó fogást, akkor azt csalódásként fogom megélni. Ha sikerül egy-két szép pontyot fognunk, arra talán sokan azt fogják mondani, hogy a Rainbow-n könnyű, ott mindenki tud ilyet fogni.

A tóról készült légi felvételen is jól látszik, hogy a nagy pontyairól híres tavon a szigetek és akadók sokasága miatt nem könnyű a horgászat

Összességében a fenti okok miatt kockázatosnak tűnt a franciaországi vállalkozás, ugyanakkor egy ilyen kalandra nehéz lett volna nemet mondani. A hosszas gondolkodás eredményeként az alábbi érvek billentették el a mérleg nyelvét:

  • Olyan horgásszal megyek, akinek van már ezen a tavon tapasztalata és szép eredményekkel büszkélkedhet.
  • Nagyon szívesen részt vesz az SBS termékek tesztelésében és részben SBS termékkel fog horgászni.
  • Sikerült Takács Petivel a forgatási időpontot úgy egyeztetnem, hogy 3 napra kiutazik a túra vége felé.

Nem éppen a legfényesebb kilátássokkal, de úgy döntöttem, belevágok a túrába…

Hogy ne legyen egyszerű a történet, a túra első két napja pontosan a World Carp Classic (profi pontyfogó világbajnokság) időpontjának utolsó két napjával esett egybe. Így én két nappal a túra kezdete után érkeztem, és bár az időpont eljöveteléig tele voltam kétségekkel, hatalmas lendületet adott a WCC-n elért eredményünk.

A 2011-ben megrendezett WCC versenyen a 7. hely mellett ezzel a 24,80 kg-os tükrössel elnyertük a szektor legnagyobb haláért járó díjat

A versenyen 130 csapatból sikerült a 7. helyen végeznünk, ráadásul megnyertük a szektor legnagyobb haláért járó díjat is egy 24,80 kg-os tükörponttyal, így egyre jobban bíztam a jó eredményben, hiszen a világbajnokságra és a Rainbow-ra is ugyanazzal az új fejlesztésű csalival készültem.

Amikor megérkeztem a világhírű tóra, már elég sötét volt, nagyon fáradt is voltam, ezért az akkor már készen álló táborban azonnal az ágyba dőltem. Reggel kipihenten ébredve, kilépve a sátorból olyan meglepő látvány fogadott, melyet szavakkal nem lehet elmondani.

A lenyűgöző környezet minden horgász szívét megdobogtatja

Úgy éreztem, mintha egy másik bolygón ébredtem volna. A fenyőerdő, a titokzatos szigetek, a kacsák, a felkelő Nap olyan volt, mint a filmekben. Az ámulatból visszarántott a valóságba, amikor észrevettem az előttem elterülő rengeteg akadót. Azonnal csónakba pattantam és megradaroztam az előttem lévő területet. Nem akartam hinni a szememnek… Kis túlzással egy komplett erdő volt a víz alatt, ráadásul a meghorgászandó, jónak vélt helyek és a horgászállásunk között több, bokrokkal benőtt sziget nehezítette a horgászatot. Ezek fölött kellett eljuttatni a zsinórt a kiválasztott, meghorgászandó helyekre.

A radarozás eredményeként rengeteg ígéretes helyet találtam

Erre mondják azok a horgászok, akik még nem horgásztak a Rainbow-n, hogy itt könnyű nagy halat fogni?

Ha valaki nincs megfelelően felkészülve és nem állnak rendelkezésére a megfelelő kiegészítők – kampók és felkampózott karók, amelyekkel meg tudja vezetni a zsinórt –, az akár fordulhat is vissza vagy elkönyvelheti, hogy sátrazni jött és nem horgászni.

A következő megoldandó feladat, hogy a legjobb helyek szinte kivétel nélkül az akadók közvetlen közelében vannak. Igen, de hogyan lehet meghorgászni az ilyen helyet, hiszen ha meg is akasztjuk a halat, biztosan az akadóban köt ki?

Akadók, fák, bokrok, szigetek… a szokásos módszerekkel itt lehetetlen lenne a horgászat

Végre feltérképezve a meghorgászandó helyek, beélesítve a horgászbotok, várjuk a kapást. Közben jut idő arra is, hogy közelebbről is megismerkedjek a helyszínnel. Folyamatosan azon töröm a fejem, hogyan lehetünk sikeresek…

A kapásra várva meglátogatott a túra szervezőjének fia, Gyöngyösi Imi, aki hatalmas izgalommal érkezett, hiszen sokat olvasott és halott már rólam és az SBS termékekről. Nagyon szimpatikus, elkötelezett, valamint szemtelenül fiatal horgász benyomását keltette és a beszélgetésünk alatt kiderült, hogy sokat horgászott már ezen a nem hétköznapi tavon. Elmondta, hogy több 20 kg feletti halat is sikerült már fognia, de igazán extrém nagy halat még nem akasztott. Várja még a nagyot… Azt is megtudtam, hogy ők már egy héttel korábban érkeztek, de neki még nem sikerült igazán említésre méltó halat zsákmányolnia. Elmeséltem neki, hogy éppen egy új termékcsalád fejlesztésén dolgozunk (erről majd később részletesen beszámolok) és felajánlottam neki, hogy nyugodtan válasszon ezekből a csalikból, próbálja ki őket. Iminek az új széria Ace Lobworm és M1-es csalija volt a legszimpatikusabb, amelyhez apró szemű, azonos ízesítésű Premium pelletet választott. Örvendezve és friss lendülettel indult vissza a horgászállására, újratárazva a frissen szerzett csalikkal. Másnap Imi széles mosollyal érkezett és büszkén mesélte, hogy az éjszaka során egy 24 kg-os tükörpontyot sikerült fognia.

A találkozásunkat követően Imi már az első éjszaka sikerrel szákba terelte ezt a 24 kg-os tükröst

Csaliként az M1-es bojlihoz egy Squid & Octopus Dark Firefly-t tett és az előkére egy 5 cm-es PVA csomagba vegyesen tette az apró pelleteket.

Az akkoriban még tesztelési fázisban lévő 20+ Premium széria M1-es bojlija mellé egy Dark Firefly pop up került

Hajnalban egy újabb halat, ezúttal egy 17,35 kg-os tőpontyot sikerült zsákmányolnia. Imi elmondása szerint annyira meggyőzte a csali, hogy eldöntötte: következő, október végi túrájukra már kizárólag SBS termékekkel indul el.

Néhány óra elteltével egy 17,35 kg-os töves pózolt a fényképezőgép előtt

Együtt összeállítottuk a csaliarzenált, majd néhány héttel később kiderült, hogy Imi az októberi végi túráján élete legeredményesebb horgászatát zárta. Új magyar rekordot állított fel azzal, hogy sikerült egy 36,75 kg-os tükörpontyot fognia az új csalikkal. A szenzációs eredmény itt még nem ért véget, hiszen egy 35,17 kg-os tőpontyot is sikerült szákba terelnie ezen a túrán. Ez egy újabb rekord, mivel magyar embernek eddig még nem sikerült ekkora tőpontyot fognia.

A hatalmas tükörponty súlya 36,75 kg!

Jól látható a képen, hogy mekkora is ez a hal valójában

Ez azt jelenti, hogy bár nem Magyarországon, de a magyar horgászok közül alig 20 évesen neki sikerült a dokumentált esetek közül a legnagyobb tükör- és tőpontyot kifognia. Hatalmas gratuláció neki! Rendkívül büszke vagyok, hogy hozzásegíthettük ehhez, és hogy nem mindennapi rekordfogásainak részese lehettünk.

Újabb rekord! Magyar horgász még nem fogott ekkora tőpontyot!

A hal súlya: 35,175 kg

De térjünk vissza az eredeti túránkhoz… Szerencsére nekünk is sikerült egy-két szebb példányt zsákmányolnunk, ezért nagyon örültem, hogy az eddigi eredmények alapján nagy reményekkel foghatunk hozzá a film készítéséhez. Elindult a forgatás, amikor is első éjszaka sikerült egy 16,5 kg tükörpontyot a kamera előtt kifárasztanom! Nagyon örültem neki, de természetesen itt még nincs vége a történetnek…

A forgatás első éjjelén sikerült megörökíteni a küzdelmet ezzel a 16,5 kg-os harcossal

Folytatása következik…

Addig is tekintsétek meg az ott készült kisfilm első epizódját…

Írta: Kovács Zoltán

Videó: Takács Péter

Hozzászólások
Hozzászólás küldéséhez regisztráció és bejelentkezés szükséges!
Hozzászólás (20)
  • georgio
    georgio
    2012-01-13 16:36
    Persze vicceltünk :)
    De azért ha már arról beszélünk , hogy jó időben jó helyen , akkor azért azt is hozzá kell tenni, hogy ha látta Imi halait (állítása szerint) akkor ő OTT volt és AKKOR.
    Tehát csak a többi jön számításba, említetted Dani a szereléket, csalit, tapasztalatot , namost Gézának elvileg ezekkel nem lehetett gondja , mert kelléktára az van bőven.
    Ha mindent kivonunk az egyenletből marad a szerencse :)
    Mit mondjak, peches egy ember :):):)
    De tényleg nem bántani akarom, inkább csak azt mondom, ha velem történne meg ugyanez tépném a hajam !
    Az ominózus cikket végigolvasva azért az figyelemre méltó, hogy hazánkban még van olyan "sztárhorgász" aki be meri vállalni a betlit, vagy akár a kisebb halakat.
    Én sok sikert kívánok neki, hiszen hacsak a PontyShow megszervezését és a Pontyvilág újságot nézzük, letett már pár dolgot az asztalra!
  • rapanui
    rapanui
    2012-01-13 14:56
    Szó sem volt itt lepedôrôl, csak vicceltünk egy kicsit Géza kárára:)
  • Danee
    Danee
    2012-01-13 14:47
    Hi Srácok!

    Nem akarok senkit megvédeni, de minden tavon vannak időszakok, amikor nem eszik a hal. Jó hely, jó időjárás, jó szerelék, jó csali, tapasztalat és szerencse. Ennek mind egy időben stimmelni kell egy ilyen sikeres pecához. ;) Szóval nem kell azonnal mindenkire ráhúzni a vizes lepedőt, ha egy-egy túra során nem fog egy monster pontyot! ;)

    Üdv.: Danee
  • rapanui
    rapanui
    2012-01-13 14:42
    lehet úgy járt Bujáki, mint az egyszeri horgász:)

    Megy haza a pecából, találkozik a haverjával, aki megkérdezi tôle: hol voltál?
    Pontyozni!
    És mit fogtál?
    Semmit!
    Akkor honnan tudod, hogy pontyozni voltál?

    rapa
  • georgio
    georgio
    2012-01-13 14:34
    Most olvastam egy cikket Bujáki kolegáról. :)
    Nem tudom akkor volt-e ott amikor Ti, mindenesetre Ő 14 napot töltött el a tavon pontykapás NÉLKÜL!
    Értékelje mindenki maga ...
    SBS forever :)
  • aubeli.otto
    aubeli.otto
    2012-01-13 11:21
    Gumiból van,hogy ne repedjen! :-D
  • rapanui
    rapanui
    2012-01-13 00:15
    Az nem ponty, hanem táltos:)
  • aubeli.otto
    aubeli.otto
    2012-01-12 22:20
    Raduta bácsinak állítólag sikerült olyan pontyot kitenyészteni,ami évi 2.5 kg-t képes gyarapodni!
    Otti
  • t_peti
    t_peti
    2012-01-12 19:41
    Sziasztok!

    Itt olvastam: "Szólj hozzá..."
    Akkor hozzászólok!
    Én már láttam a második részt... bibíííííí :)
    Szerintem borzalmasn jó, informatív, érdekes!
    Már nyomok neki egy like-ot!

    Peti
  • Danee
    Danee
    2012-01-12 12:05
    Hi Georgio!

    "Vagy ki dönti el mi az a határ amikor egy ponty nagytestűnek számít? 5 kiló 90 deka még nem de 6 kiló már igen?" Jelen esetben én döntöm el, amikor leírom a véleményem... ;) Ha pedig sokan ugyanúgy gondolják, akkor lehet belőle törvény, szabály stb.

    A képlet számomra elég egyszerű: természetes vizes élőhelyekből történő áttelepítés nem etikus és számomra elfogadhatatlan. Az, hogy a szarvasi halnevelde felnevel egy 5 kg-os pontyot és betelepítik valahová, az teljesen más tészta mint az, hogy a Balatonból, a Dunából kifogott AKÁRMEKKORA halat átraknak egy másik vízbe.
    Nagytestű halakat nem éri meg tenyészteni a mai technológiával, nem beszélve a megtérülési időről és a magas költségekről. Évek múlva lehet, hogy lesz valamilyen genetikai manipuláció mentén lehetőség mondjuk 3 év alatt giga pontyot nevelni, de talán mondanom sem kell, hogy erről mi lenne a véleményem... ;)

    Danee
  • georgio
    georgio
    2012-01-12 11:46
    "Hogy a nagy testű pontyok egyik "helyről" a másikra való "átköltöztetése" mennyire etikus mindenki döntse el maga"

    Alapvetően a pontytelepítés is etikátlan?
    Vagy ki dönti el mi az a határ amikor egy ponty nagytestűnek számít? 5 kiló 90 deka még nem de 6 kiló már igen?

    A biológiai dolgokhoz és az egyedfejlődéshez nem értek, de ha tényleg úgy van, akkor teljesen egyetértek mindennel amit írtatok.
    Lehet eljön az az idő is amikor a haltelepeknek az is meg fogja érni ha tovább nevelik a halakat , nem csak 1 nyarasig. Ebben az esetben már nem beszélhetünk fertőzésveszélyről vagy genetikai hibákról.
    Persze a legjobb és legtermészetesebb ha eleve C&R megyünk horgászni ;)
    A legszégyenteljesebb az egészben, hogy szinte Magyarországon a legkevesebb a halfogyasztás, és ebbe már a boltiak is benne vannak.
    Szerintem azért jó úton haladunk, már az elmúlt 1-2 év alatt is nagyot fordult a világ, nem beszélve a jövő nemzedékéről.
    Nem kellenek ide évtizedek szerintem (max a halak növekedéséhez) a szankciók és az eszmeiség együttesen meghozzák az eredményt.
    Ha csak a környékbeli tavakat nézem, sokat javultak e téren. Sikk lett a sporthorgászat.
    Ha valaki visszaenged egy halat (legyen az akármekkora) azzal kérkedik, hogy Ő ezt is megteheti !
    Igaz az eszme még nem az igazi, de sokszor a cél szentesíti az eszközt!
  • rapanui
    rapanui
    2012-01-12 10:42
    Helló:)

    Nem vagyok egy halbiológus tipus, de azt is elképzelhetônek tartom, hogy nálunk nem fejlôdnének úgy, mint az USA-ban. Csökötté válna az állomány és az utódaik csak töredékét érnék el a szüleik, nagyszüleik súlyának. Hogy csak a magyar példákat(negatív) említsem: Törpeharcsa, kárász, angolna, busa, pisztrángsügér és szvsz ide tartozik az amur is....stb. Számos halfajunk pusztálásáért felelôsek, nálunk csökötté váltak, vagy éppen nemesebb halaiink táplálék konkunkerensévé léptek elô, vizeket tettek tönkre.Nem tudok egyetlen hozzánk betelepített halfajról sem, mellyel ne nyúltunk volna keményen mellé. Ne akarjuk mindenáron megerôszakolni a természetet, mert olyan hû de okosnak tartjuk magunkat:)

    rapa
  • Danee
    Danee
    2012-01-12 08:18
    Sziasztok!

    100%-ig osztom Tofek véleményét, egy halnak ott a helye, ahol felnő. Az amerikai példa még azért súlyosabb az átlagosnál, mert ott tutira nem telepített példányokról, hanem ikra koruk óta ott élő ősállományról van szó. Igaz, áttelepítési kérdésben nálam még ez sem számít, semmilyen formában nem tudom elfogadni a dolgot.

    Üdv.: Danee
  • tofek
    tofek
    2012-01-12 06:41
    Szia georgio!

    Talán az is jó ha én válaszolok!;)
    Hogy a nagy testű pontyok egyik "helyről" a másikra való "átköltöztetése" mennyire etikus mindenki döntse el maga(én személy szerint nem értek vele egyet).
    Amerikából halakat telepíteni az itteni vizekbe óriási hiba lenne!!!!!!!!!!!!!!
    Nem tudhatjuk miféle betegségeket hoznának át és fertőznék meg a magyar tavakat,folyókat.Mivel a genetikájuk gondolom eltérő(más éghajlat,vízminőség,stb.....miatt)abba a hibába esnénk ami a Raduta tározón is megesett,hogy a Duna-deltai pontyok olyan fertőzést vittek a tóba ami sosem látott halpusztuláshoz vezetett!!!!!!
    Én úgy látom nálunk is elindult egy folyamat, és remélem így is marad és egyre több horgász vallja a C&R elvet.Talán így egy két évtized alatt megfordul az eddig tartó,és a természetes vizeket tönkretevő hallopás,és rapsickodás.
    Remélem egyetértesz!:)

    Üdv:Tofek,ABK
  • georgio
    georgio
    2012-01-11 21:16
    Köszi Zoli!
    Egyébként - és ez nem feltétlenül erre, vagy csak erre a tóra vonatkozik - sokan elítélik a nagytestű pontyok felvásárlását és más tavakba helyezését, holott ez egy szimpla telepítés.
    Ha rendezett és hivatalos a procedúra semmi kivetnivaló nincs egy hal jó vagy jobb helyre való költöztetésében.
    A lényeg, hogy tényleg profi körülmények között történjen és a későbbikekben is ellenőrizhető legyen.
    Hiszen egy ilyen nagytestű hal hihetetlen környezetváltozáson esik át, amit nem mindig tud segítség nélkül tolerálni.
    Döme Gábor Amerikai túrájából is kitűnik, hogy ott mennyire nem becsülik a pontyokat, pedig milyen hihetetlen méretekkel és erővel rendelkeznek.
    Na onnan lehetne importálni bőven, szerintem bagóért.
    Ez nem lehetséges? Vagy nagy a bürokrácia?
  • GabeszV8
    GabeszV8
    2012-01-11 19:08
    Ahááá! :) Akkor már világos így :) Köszi Zoli :)
  • Zoli
    Zoli
    2012-01-11 18:25
    "szerintem azért nőnek az átlagosnál nagyobbra az itteni pontyok, mint akár Magyarországon, mert nyugaton sokkal hamarabb elkezdték a C&R-t alkalmazni mint itthon "

    Valószínű ;)
    Vagy azért, mert a nagyok megették a kicsiket :):):)

    u.i: Nem lehet idézni ???"

    Szia!
    Sajnos a cikkek hozzászólásaiban valóban nem lehet idézni, csak a fórumban.
    Üdvözlettel: Kovács Zoltán
  • Zoli
    Zoli
    2012-01-11 18:23
    "Hát én valami komolyabb oldalra számítottam :D Franciák... Bala005 kérdésére válaszolva, szerintem azért nőnek az átlagosnál nagyobbra az itteni pontyok, mint akár Magyarországon, mert nyugaton sokkal hamarabb elkezdték a C&R-t alkalmazni mint itthon plusz ez egy egész nehezen lerabolható tó szerintem... De az is lehet hogy csak simán annyira nincs semmi táplálék abban a "savas" (a fenyő elsavasítja a talajt, vizet) vízben hogy csak a horgászok által bejuttatott magokat, bojlikat eszik, amiknek azért magasabb a tápanyag tartalma mint egy kagylónak. Szerintem."

    Szia!
    A weboldal szerintem nem véletlenül olyan, amillyen. Szerintem szándékosan nem foglalkoznak vele. Azt tudom, hogy sokkal-sokkal többen szeretnének bejutni a tóra, mint amennyi fizikailag lehetséges. Szóval valószínűleg azért ilyen az oldal...
    Biztos abban is valami, hogy a C&R szemlélet évekkel megelőzte Magyarországot.
    A savassággal és a táplálék szegény környezettel nem értek egyet. Minden évben egy időre lezárják a tavat és meszezik a vizet, ami lúgosít. De ez a mész nem olyan mész, mint amit az építkezésen használnak, hanem egy vitaminokkal dúsított erre a célra készített keverék. Egy őslakos horgász szerint ez az anyag, aminek köszönhető a halak extrém fejlődése. Egyébként a valószínűleg ennek a "meszezésnek" lúgosításnak köszönhetően, kompenzálva a tűleves savasodást a víz PH-ja 7-es vagyis semleges, ami jó, de nem általános. Szerintem nem ennek a vitaminos mésznek köszönhető és nem is a magas tápértékű kajáknak vagy csak részben, mert ez egy kacsanevelde volt ez a tó. Soha senki nem horgászott rajta, míg egyszer a tógazda ismerősének köréből, gondolt egyet és leült rá horgászni. meglepődtek, hogy milyen nagy halakat fogtak. Onnan már nem volt megállás. Híre ment és először a bennfentesek jártak, majd egy angol horgász üzletet csinált belőle és horgász turizmus lett a tavon, persze az angolok számára. Szóval, már a meszezés és a horgászat előtt is voltak nagy pontyok benne. Valószínűleg az optimális környezet és a nem túlszaporodott pontyok (elegendő élettér van minden halnak, nem egymás nyakába vannak), ami kedvez az extrém növekedésnek...
  • georgio
    georgio
    2012-01-11 14:48
    "szerintem azért nőnek az átlagosnál nagyobbra az itteni pontyok, mint akár Magyarországon, mert nyugaton sokkal hamarabb elkezdték a C&R-t alkalmazni mint itthon "

    Valószínű ;)
    Vagy azért, mert a nagyok megették a kicsiket :):):)

    u.i: Nem lehet idézni ???
  • Horváth Kristóf
    Horváth Kristóf
    2012-01-10 20:46
    köszi szépen én is csak ezt találtam SAJNOS
    de Gyongyosi Imre valami válasz ??? :)
Az oldalon cookie-kat használunk. További információkért a cookie-khoz és a személyes adatai feldolgozásához itt találja az adatvédelmre és a cookie-kra vonatkozó szabályzatunkat.