Édesapám már korán megmérgezett a horgászat szenvedélyével. Gyermekkorom nyarait és szabadidőm nagy részét Túrkevén töltöttem, unokatestvéremmel, Tibivel és barátjával, Zolival. Ha tehettük még sötétben biciklivel indultunk a Berettyóra. Kezdetben úszóztunk, fenekeztünk, azután jött az úsztatás, mártogatás, pergetés. Ma már furcsának tűnik, de szüleink már 14 évesen elengedtek minket, akár több napra is horgászni, sátorral. Ekkoriban kaptam édesanyámtól egy horgász zsebkönyvet, amelyben megtaláltam, egy akkoriban még szinte titkosnak mondható bojli receptet. Háromféle liszt, tojás, vaníliás cukor, vagy tejpor és só. Minden este ezzel etetve és csalizva fogtunk a pontyokat, a közeli csatornákon.